Elkezdődött....

Sőt, már halad is  a dolog. :o)
Én már látom is, ami szeretnék látni. :o))
Olyan izgalmas. :o))

A fürdő és az erkély részlete, telefonos fotón.

Szerintem szép lesz. A vanília színű csempék között a fürdőben csokibarna fuga lesz majd. Ugyanolyan, mint a dekor csempre.
Nektek hogy tetszik? :o)

Ha hallgatok, az azért van...

mert lakásfelújítunk. Nem kicsit. Nagyon.
Költözünk, elvileg október 1-jén. (Remélem gyakorlatilag is.)
Most épp szétszedett, betonig lecsupaszított állapotában leledzik az új, leendő otthonunk.
A burkoló már szétvert mindent, a festő már csiszolt és alapozott, a fűtésszerelő már hozott és felszerelt új radiátorokat, a villanyszerelő már vésett és vezetékezett.

 (katt a képre még több rettenetért részletért :o))

Holnap reggel jönnek a vizesek, aztán a burkoló ismét.
Rohamtempóban készülünk az újjal, mert legkésőbb október3-ig ki kell költöznünk a mostaniból.
Szívem szerint már rendezgetném, szépítgetném az új lakást. :o)) Persze mert ez a kellemesebb része a dolognak. Mivel én napközben dolgozom, Apuc vezényli a felújítást. Intéz, megvesz, megszervez. Hihetetlenül jól csinálja, de rengeteg energiájába kerül. Estére már rettentő fáradt szegénykém.
Tegnap viszont sikerült egész nap együtt mennünk venni, rendelni, szervezni, míg a nagyszülők a gyerekekre vigyáztak. Megvettük a parkettát és a konyhai munkapultot, amit roppant kalandos úton, de végül is sikerült eljuttatnunk a lakásba. :o) Aztán még volt egy utunk az Ikeába, ahol megvettük a lámpákat és a beépítet szekrény fogantyúit. A csempe, a mozaik, a járólap és a fagyálló lapok már a lakásban vannak. A vizes szerelvényeket holnap hozzák. Utána még jönnek a festők, majd mi tapétázunk, és utolsó fázisként lekerül a parketta is a helyére.
Aztán már csak az elmúl 8 évet kell bedobozolnunk, elcsomagolnunk.
Fáj a szívem a kislakásért, de hihetetlenül örülök az újnak.  :o)
Naná. :o)))

A kevesebb néha több

Ezen elv alapján készült az alábbi táska. A cseresznye színű textilbőrt egy számomra igazán kedves kockás szövettel egészítettem ki és mindössze egy kis szatén szalaggal dekoráltam.

 A méretei a szokásosak: 30cm x 35cm, állítható a vállpánt és az osztatlan nagy rekeszben két zseb található.

Már a boltban. :o)

Játék a cérnával

Avagy ismét hímeztem egy kicsit.
Textilbőrre hímezni igazán izgalmas dolog. :o)

Visszabontani semmit sem lehet igazán, mert minden tűszúrásnak megmaradna a helye. Tehát muszáj pontosan, vagy a lehető legpontosabban varrni. Nem könnyű, mert a t.bőr eléggé makacs anyag, de némi türelemmel megszelídíthető.Utána már kezesbárány. ;o)

A hímzéseknél a textilek egy egy színét emeltem ki, használtam fel dekorációnak.
Készült virágos, bóbitás, és indás-virágos változat is.

Vasárnap viszem őket a Wampa!
Ha megnéznéd, megtapogatnád valamelyiket élőben is, az Erzsébet téren megtalálsz bennünket. :o)

Lakkba, bőrbe

öltöztek az őszi táskák.
Olyan hideg van kint, hogy az ember lánya bizony-bizony előveszi a vastagabb kardigánjait nadrágjait, csak ne fázzon. Én is elővettem, de már a textilek közül is a melegebb darabok kerültek a kezembe. Nem sokat gondolkodtam, hogy mi legyen belőlük.
Táska, naná. ;o) Méghozzá karamell színű textilbőrrel összeházasítva.

Az egyik egyszerűbb, ám nagyon szép bronzosan csillogó szövetre barna, szintén csillogó flittereket és olajszínű gyöngyöket varrtam fel, illetve egy nagyméretű textilvirágot, amit különböző textilekből szabtam ki.

Aztán pedig tovább nézegettem a kicses dobozomat és akkor találtam meg a lakk-bőr madár testnek valókat. Kiszabtam a megszokotthoz képest kicsit karcsúbb és szárnytalan madárkáimat és metálfényű cérnával az alapra applikáltam őket.

Nekem tetszenek. És nektek?

Készültünk-készülünk

Mire is? Mindenre! Készültünk az új iskolába, régi óvodába, régi és új munkahelyre, a wampra. Ki-mikor és éppen hova. ;o)
Hosszú csend után ismét itt vagyok. (Köszönöm a kedves érdeklődéseket, nagyon jólestek!)
Úgy tűnik lassan, de biztosan visszatérek és lesz energiám a honlap frissítésére is az egyéb teendők mellett.
Ma már pl varrtam is, szóval lassan mutatható állapotba kerülnek a legújabb táskák. :o)

Közben erőteljesen beköszöntött az ősz is. Egyszer csak azt vettük észre, hogy vége van a nyárnak. Reggelente hűvös szél csípi az arcunk, harmatos minden, a gyerekek vacognak a vastag kardigánok ellenére is. Nem örülök, mert nagyon klassz kis nyarunk volt. Nem tudom, hogy ki hogy van vele de nekem úgy tűnik gyorsan eltelt. Ismét van iskola, pontosabban tanítás, ismét a hétköznapok megszokott, rendes kerékvágásába csöppentünk.
De tulajdonképen így van ez jól. ;o)
Reméljük, hogy ezt a nyarat egy utolsó szabadtéri, Erzsébet téri Wamppal tudjuk búcsúztatni.
Mi ott leszünk.
És Ti?