Egy (majdnem)elfelejtett babatakaró

Nem is értem hogyan, de elfelejtődött ez a kis babatakaró. Most rendezgettem a képeket és akkor találtam rá.
Még tavaly decemberben készült, egy Inez nevű kislánynak kérte a keresztanyukája. Azt beszéltük meg, hogy ne legyen túl babás, túl rózsaszínű és túl habos.

Így esett a választás a natúr alapra, amihez kockás textileket választottam. Kéket, sárgát, rózsaszínűt.Néhány repdeső pillangó, egy madáretető házikó és néhány Katbo ihlette virágszál került rá. A hátulja egyszerű fehér egy kék csíkkal megbolondítva. Lazán és nagy vonalakkal tűztem, hogy finom puha, beburkolózós takarója legyen a kislánynak. :o)

Méretei azt hiszem 80cm x 120cm voltak, de ebben már nem vagyok biztos. ;o)

Összecsukható szatyor és szemüvegtok

Kérésre készítettem és egy édesanya fogja szülinapjára kapni.
A kedvenc csíkos anyagomból és egy szintén kedves, mostanában sokat használt zöld lenvászonból és némi filc anyagból készült.

A szemüvegtok életem első tokja és nagyon büszke vagyok rá, mert sikerült konfekció béleléssel megoldanom a bélését, pedig nem nagy méret. (7,5cm x 18cm)
Főként a szája körbetűzésénél kellett odafigyelnem. :o)

Nagyon remélem, hogy a leendő tulajdonos legalább annyira fogja szeretni, mint amilyen szeretettel én készítettem. :o))

A nagy sikerre való tekintettel

Újabb kulcs-őrök készültek (5db) illetve előkészültem még egy "pár" darab megvarrásásra. Aztán majd ahogy az időm meg a lánykám engedi, össze is állítom őket. :o)

Mostanában...

kulcs-őröket készítettem. Összesen 25 db-ot.
Annyira vidámak lettek, imádom őket egytől-egyig. :o))
Ha kíváncsi vagy rájuk, megnézheted mindet. ;o) További képekért katt ide.

A blogba nem zsúfolnám fel az összes képet. :o)

El sem hiszem...

...azt, hogy már megint a Bethesda ügyeletén töltöttük a péntek esténket...

A panasz? Fülfájás és felfelé kúszó láz.

A diagnózis? Kezdődő középfülgyulladás.

Remek....

Filchajú baba 6.

Újabb baba, aki tulajdonképpen már jó ideje készen van, csak valahogy elfelejtődött.

Illetve nem felejtettem el teljesen, mert már a Meskán várja az új leendő gazdáját, csak ide nem került még fel.

Egy anyagból készült a harisnya és a felsőrész anyaga is. A szoknya pedig most olyan ovis kislányos darab lett. :o))

További képek itt. :o))

Nyakmelegítő sál

Készült már piros, fekete, fehér, barna, (utóbbiak duplán) rózsaszínes melírozott és már nem is tudom, hogy még milyen de drapp még biztosan nem volt. :o) Mostmár van.
Jó sűrűn csavart mintás és szerintem nagyon jól sikerült. De ugye én elfogult vagyok, én csináltam. :o)) Minden pici szabadidőmben kötöttem. Volt hogy csak két sort haladtam. De nem gond, mert az ember a kötést ott folytatja ahol abbahagyta, míg a varrógép mögül már nehezebben áll fel. ;o) Én legalábbis.

A csavarintásoknál a szemeket egy nagyobbacska biztosítótűre tettem, egyéb segédeszköz híján. A minta pedig két sima szem, két fordított, négy sima, amit 6. soronként csavargattam, és ezt ismételtem végig a kis sálon.

Egy gombóc 50% gyapjú tartalmú Carmen fonalat evett meg. 2 m maradt mindössze a fonalból.

Fabricwormnál vendégeskedem

Emlékeztek még a kalandos textilrendelésemre? Én igen. ;o) Örülök, hogy végül épségben megérkeztek a kis anyagaim, mert imádok velük dolgozni.
A galériámban összegyűjtöttem, hogy mi minden készült eddig ezekből a szépséges textilekből.

Megmutattam Fabricwormnak is, aki a saját blogjában is közzé tette a képeimet.

Köszönöm. :o))

Ingből ruha

Nem tudom, hogy ismeritek-e a Wardrobe Refashion blogot? Tök jó ötleteket lehet onnan meríteni különböző ruha átalakításokhoz. Ok, vannak közöttük rettentőek is, de van ami tényleg szuper.

Az egyik ilyen ötletet Dana-nál láttam. Ő férfi ingből varrt a kislányának ruhát. Semmi extra, egy kis puffos ujj, körben gumírozott nyak, és színes derékpánt. Mindez megvalósítható a férjek kihízott/kifogyott/tönkrement nyakú ingeiből.

Nálunk két nemszeretem színű ing esett áldozatul. Itt található a tutorial, ami alapján én is megvarrtam ezt a két rucust egy délután alatt. ;o)

Alig várom, hogy eljussak egy turiba, hogy jó kis színes férfiingeket keressek. :o)))

Új fazon

Mi más lenne, mint táska? :o)) Kétféle textilt kombináltam össze: az egyik a "nagy párnafestésnél" maradt zöld, ami nagy kedvencem lett, a másik pedig Alexander Henry, Jewel Mobile nevű textilje. A nagy és egybefüggő zöld felületet most mindösszesen egy mintás csík osztja meg. Majd ugyanez a csík fodorként ismétlődik a táska szájánál.
Szokás szerinti mágneszáras záródású táska lett, ami egy belső zsebet kapott. A vállpánt most nem állítható, de legalább kényelmes méret. ;o)

A képen még befejezetlenül látható, hiányzik a bélése, amit azóta befejeztem, viszont fotózni csak holnap tudom. ;o)

Őszintén? Nekem tetszik. Remélem nektek is. :o)

Hamis kókusztekercs

Legalábbis ebben a feltekert állpotában ez a két puha, magas gyapjútartalmú nyakmelegítő sál leginkább a kókusztekercsre emlékeztet. (amit nagyon szeretek. ;o) )
Egy kedves törzsvevőmnek készítettem.
Lassan de biztosan készül majd színben hozzájuk illő táska is.
Illetve nem is. Egy fekete és egy csokoládé barna táska vár kiszabásra és megvarrásra. :o) Remélem hamarosan azokból is tudok már valamit mutatni.

Sült nyúl :o)

Nem, nem sütök nyulat, legalábbis igazit soha. Anyumék egyszer sütöttek, de mi gyerekek egy falatot sem ettünk belőle... képtelenek voltunk rá.

Ezt a fajta sült nyulat viszont nagyon szeretem. :o)
Nálunk is járt a nyuszi. Tegnap Verőcén voltunk és a bokrok alatt hagyott a gyerekeknek előre egy-egy kis fészekben mindenféle finomságot, köztük csoki nyulakat is.
Ezek ma mentek is szép sorban a lábasba olvadozni, hogy illatos és ínycsiklandó sütemény legyen belőlük. Nem mértem, mennyi idő alatt, de rekord gyorsan fogyott el. Na jó 10-en voltunk rá...
A süti pedig a finom és rém egyszerű Brownies. Süssétek és egyétek, ha netán kevés lett volna a sütizésből. ;o))

Brownies

10 deka vaj
10 deka keserű csoki / 70%-os/
25 deka cukor
1 csipet só
1 ampulla vanília aroma /bourbon vaníliáscukor/
3 tojás
12,5 deka liszt
4 ek. kakaópor
10 deka dió durvára törve.

A vajat egy edényben a csokoládéval együtt, kevergetve felolvasztottam. A sütőt 180 fokra felmelegítettem.
Az edényt lehúztam a tűzről, a csipet sót, cukrot és a vanília aromát / cukrot/ hozzá kevertem a felolvadt masszához.
A tojásokat egymás után bele kevertem, majd az egészet egy edénybe átöntöttem. Utána szórtam bele a lisztet a kakaóval, majd a legvégén a durvára tört diót.
Egy kb. 28 x 23 cm-es forma alját kibéleltem sütőpapírral, majd bele öntöttem a masszát. Elsimítottam. Alulról a második sínen kb. 30 percig sütöttem. Utána kivettem és a formában, egy rácson, 15 percig hűlni hagytam.

(M)Ilyen vagyok?

A határidő ma lejárt. Több blogon már megkukkantottam az elkészült képeket. :o)

Az enyém is elindult Katafa felé hétfőn... és azóta nem tudok a sorsáról... :o( nagyon remélem, hogy csak a húsvéti képeslap és ajándék dömping miatt nem értem még Ildihez.

A képről:

-Azt már az első pillanatban tudtam, hogy "tündértáskás" tűzéssel fogom kitölteni a képet, mert úgy gondolom, az eléggé jellemző rám. Az arc megrajzolásában a photoshop volt a segítségemre. Pontosabban az sk igazolványképemről készített egy fekete-fehér kontúrt, amit miután beállítottam a megfelelő méretűre, kinyomtattam a transzfer papírra. Körbevágtam, majd felvasaltam arra a saját festésű molinóra, amit Ildivel együtt csináltunk még tavaly Jászberényben.
Felszereltem a hímzőtalpat, beállítottam a szálfeszességet. Most fordítva, ui azt akartam, hogy az alsó szál felülre jöjjön, mert a kész munka színe a háta lett. ;o) Fordítva nem lett volna túl esztétikus, mert a transzfer papír egy csillogó, merev réteggel vonta be a molinót. Miután az arcom készen volt, jöhettek az indák, kacskaringók és a virágok, amik még a nyakamat is benőtték. :o) A szegés egyszerű sűrű cikcakk öltés. Meglehetősen puritán, de a képhez más talán már sok lett volna.

Ildi, remélem hamar megkapod és ha megkapod tetszeni is fog. Én nagyon élveztem a játékot, imádtam csinálni a képet!

Köszönöm szépen! Remek móka volt!

Filchajú baba 5.

Most zöld virágos felsőben, mohazöld harisnyával és világos alapon bordó virágos szoknyában. A haja neki is sötétbarna lett, de kapott bele egy pinduri krémszínű masnit.

Azt hiszem újabb kishugok követik majd. ;o)

Filchajú baba 4.

Barackvirág névre hallgat. A szoknyája olyan mint egy virágzó faág. A felsője és a harisnyája pedig a kéklő tavaszi eget idézi. Legalábbis nekem. ;o)

A selyemszoknyáját ő is szereti csípőn hordani, de megteheti, ugyanis "kolléganőinél" kecsesebb adottságokkal rendelkezik. Vékonyabb karok, vékonyabb lábak és picit karcsúbb a felsőteste, mint a többieké. A hajából még hiányzik egy pinduri masni. Az az, ami nincs itthon. Ha délután visszamegyünk a dokibácsihoz időpontra ;o) , hazafelé útbaejtjük a Crb-s lányokat. :o)

Egy kis pozitív is

Hogy ne csak morogjak, mutogatok is, mégpedig az utóbbi idők termését. Elkészültem két kis tenyérnyi méretű tündérkével, akik már el is repültek új kis tulajdonosaikhoz. Én voltam a nyuszi segédje. ;o) A kisfiú egy szőke kisfiúé lesz a kislány pedig egy szépséges barna tündérkéhez kerül. :o)

A táskát pedig jó régen elkezdtem, pedig még gyorsítottam is a négyzetek varrásán, aztán mégis nagyon lassan és döcögősen sikerült összehozni. Talán a tavasz, talán a fáradtság ki tudja miért, de nem úgy sikerültek a dolgaim mostanában, mint ahogyan azt elterveztem. De remélem hamarosan "kisüt a nap" és minden megint szép és jó lesz. :o)

Én vagyok az önző, érzéketlen, vagy én vagyok az önző és érzéketlen anya?

Várótermi jelenet, hétfő délután.

A váró tele betegebbnél betegebb gyerekekkel, akik kínjukban szaladgálnak, bacikat cserélgetnek vagy fejhangon üvöltenek.
A szülők meg idegesek:
-mert beteg a gyerekük
-mert picit már zavar a hatvanhatodszor is lábadra taposó gyereksereg
-mert a saját gyereked sírása épp elég, nem szívesen asszisztálsz a máséhoz (pláne, hogy anyuka meg sem próbálja megnyugtatni a szerencsétlen gyereket)
-mert az idő telik, de az előtted várakozók száma nem akar csökkenni...

És ha mindez nem lenne elég, akkor belibeg a manager, szupertrendi anyuka gyerek nélkül a váróba, és sértődött, lealacsonyodó arckifejezéssel szól hozzánk, a pór néphez, így próbál bejutni az orvoshoz, az otthon egyedül(!) lévő 7 éves gyerekének igazolást szerezni.
Apuka 1-nél nem jött be a stílus, nem engedte maga elé. Anyuka 2-nél sem találta meg a megfelelő hangsúlyt. Anyuka 3-nál (aki én voltam) pláne nem. ;o) Nem volt szerencséje, mert nekem már a bicska is kinyílt a zsebemben és nem tudtam szó nélkül hagyni, hogy ha talán nem ilyen antipatikus stílussal próbálkozott volna, már rég mehetett volna Isten hírével.
Még próbálkozott az asszisztensnőnél is, de rá sem volt túl nagy hatással, mert megkapta ugyan az óhajtott igazolást, csak éppenséggel a gyorsaság nem a megszokott lehetett, mert nagyon meg volt sértődve.... és nem sajnáltam...és senki sem sajnálta.
Az biztos, hogy legyen az bárki is, szimpatikus vagy sem, de ha tud normálisan kérni, biztosan magam elé engedem, ha tényleg nem több 2 percnél az egész... bár addigra már mi is ott ültünk 1 órája és 20 perce.

Csak csendben kérdezem:
Mikor tanulják már meg egyes emberek, hogy nem ők sz@rták a spanyol viaszt? Mitől érzi magát bárki is felsőbbrendűnk magát a többi embernél? Miért...? miért...? miért...?

És akkor most kipuffogtam magam....remélem ma éjjel már alszunk is..

Mandulagyulladás és húsvéti egy kis kötőhártyával...

Mandulagyulladás,méghozzá tüszős. Tegnap reggelre lázasan, fájó torokkal kelt fel a 3 éves ovisunk, így a tervezett bringázás és kirándulás helyett az ügyeletes dokinénit vártuk. Jött, látott, és felírta az antibiotikumot, illetve az egy hét szabira is javaslatot tett. Remek. Ha mindez kevés lenne, Bence ma reggel vörös és viszkető szemmel ébredt. Így holnap a gyerekorvosunkál folytatjuk a túrát. Kötőhártya gyulladás? Szép tavasz... :o( simán elhittem, hogy idénre elég volt mindenféle betegségből és nyavalyából...

Csak köszönetet szeretnék mondani azon kedves ovistárs anyukájának, aki a köhögéstől fuldokló gyereket, akinek t@knya-ny@la egybefolyik behozza az oviba a többi gyerek közé... és igen, fent említett anyuka nem dolgozik.........pfff

A húsvéti apróságok már egy ideje készülnek, részleteiben már mutattam is őket, szerencsére volt egy kis szabadidőm, így be tudtam őket fejezni.

Öröm az ürömben, hogy a dühömet tűvel ki tudom böködni magamból.